A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tagságából az utóbbi időben több jelzés érkezett, hogy az igazságügyi szakértői díjak megállapítását rendező jogszabályok értelmezésében – a bíróságok döntő többségének megfelelő jogalkalmazása mellett – több bíróság és bíró tűnt bizonytalannak, illetve egyes bíróságok gazdasági hivatalának működése vet fel aggályokat – írta Agárdi Tamás, a MISZK elnöke abban a levélben, amelyet Handó Tündének, az Országos Bírósági Hivatal elnökének címzett. Azóta megérkezett a válaszlevél az OBH elnök asszonyától és Darák Pétertől, a Kúria elnökétől is.

A MISZK elnöke a tagság által jelzett problémáról kifejtette: „a Díjrendelet 4.000.-forintos óradíja ott alkalmazandó, ahol hivatalból való kirendelésnek van, illetve lehetne helye (jellemzően büntetőügyekben, illetve a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatósági kirendeléseinél). Minden más esetben, ahol nincs, vagy nem lehet helye hivatalbóli kirendelésnek – jellemzően polgári ügyek – a szakértő a díját szabadon maga állapítja meg. A két kör nincs taxatív módon szabályozva, felsorolva. Elviekben az eljáró bíróságnak a Szaktv. szerint a kirendelésben pontosan meg kellene jelölnie, hogy a szakértő díját milyen módon, milyen forrásból kell majdan megfizetni, letét esetében arra mekkora összeg áll rendelkezésre, azonban tagságunk visszajelzései szerint ez számos esetben nem történik meg. Többször előfordult, hogy a bíróság a Díjrendelet szerinti 4000.-forintos óradíjjal számolt olyan ügyekben is, ahol a szakértő a szabad óradíj megállapítás jogával rendelkezett. Jellemzően ezek a hibák e körben rendezhetők voltak, a szakértői jelzések, jogszabályi hivatkozások megküldését követően a helyes díjmegállapításra került sor. ”

Az elnök a 2017. február 28-án kelt levelében kitért arra is, hogy időnként egyes bíróságok gazdasági ügyintézői, vezetői megtagadják a bíróság által jogerősen megállapított szakértői díjak kifizetését – általuk vélelmezett díjrendelet értelmezési hibák miatt. Példaként említette azt a  repülőgép-szakértőt, akinek az óraszámát megfelezte a bíróság egy olyan ügyben, amelyet évek óta nem tudtak lezárni. A szakértő méltánytalannak tekintette az esetet, miután a valós időráfordítást jelenítette meg a 4.000,- forintos óradíjú elszámolásában, illetve külön sérelmezte, hogy a bíróság a várható, érvényesíthető díj tekintetében a kirendelésben nem tájékoztatta a szakértőt. 

A MISZK elnöksége ezért kérte az OBH elnökét, hogy a szükséges módon és mértékben támogassa a szakértői törvény és a díjrendelet igazságügyi szakértői díjakat érintő, a hatályos szabályozásnak megfelelő bírósági gyakorlat biztosítását.

Handó Tünde 2017. március 27-én kelt válaszlevelében emlékeztetett, hogy az OBH elnöke jogszabály alapján kizárólag igazgatási feladatokat lát el, a bíróságok szakmai munkájába, ítélkező tevékenységébe nem avatkozhat be. Ezért a megkeresést továbbította a Kúriához további intézkedések megtétele érdekében.

Darák Péter, a Kúria elnöke április 12-én kelt levelében reagált a bíróságok szakértői díjmegállapító végzéseivel kapcsolatos felvetésekre.

Agárdi Tamás levele

Handó Tünde levele

Darák Péter levele

Weboldalunk cookie-kat ("sütiket") használ. Ezek információkat szolgáltatnak számunkra, hogy elemezhessük oldalaink látogatottságát. Weboldalunk további használatával Ön beleegyezik a cookie-k használatába.