A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) alapításának éve 1996. Az igazságügyi szakértői kamaráról szóló 1995. évi CXIV. törvény hozta létre az igazságügyi szakértői kamarákat, 1996. április-június hónapban megalakult a nyolc területi kamara. Az igazságügyi szakértői kamara köztestületként a törvény által meghatározott közfeladatokat látja el, önkormányzatban nyilvántartott tagsággal rendelkezik és feladatait önigazgatás útján teljesíti.

Az igazságügyi szakértői működésről szóló törvényt az Országgyűlés a 2005. május 23-i ülésnapján fogadta el. (2005. évi XLVII. tv. az igazságügyi szakértői tevékenységről), melyhez több miniszteri rendelet is kapcsolódik, a szakértővé válásról, a szakértői alapképzésről, a szakértői igazolványokról, a testületi véleményadásról.

A Kamara védi a szakértők érdekeit, tekintélyét, országos jelentőségű, illetve a területi kamarák hatáskörét meghaladó ügyekben képviseli tagjait és testületeit. A MISZK és a területi kamarák jogi személyek, köztestületek. A MISZK hatásköre a Magyar Köztársaság területére terjed ki. Meghatározza az igazságügyi szakértői tevékenység általános szabályait, meghatározza az igazságügyi szakértői kinevezés és működés általános és elvárható szakmai alapkövetelményeit, gondoskodik a szakértői tevékenység tartalmi követelményeinek meghatározásáról.

Ellátja a szakértők szakmai és etikai felügyeletét, kezdeményezi a szakértői tevékenységet érintő jogszabályok előkészítését, véleményezi a készülő jogszabályokat, javaslatot tewsz a szakértői tevékenység díjszabására, megkeresésre véleményezi a szakmai illetékességet érintő felsőfokú oktatás, ill. továbbképzés terveit, tartalmát és kezdeményezi a jogi és szakmai oktatás és továbbképzés indítását, felkérésre részt vesz az oktatásban.

A Kamara képviseli és védi a szakértők és a területi kamarák jogait, érdekeit, felvilágosító és ismeretterjesztő tevékenységet végez, kapcsolatot tart, együttműködik a hazai szakmai kamarákkal, kirendelő szervekkel, véleményt adó testületekkel és képviseli a szakértői kart a nemzetközi szakmai szervezetekben, tájékoztatja a szakértőket a tevékenységüket érintő fontosabb jogszabályokról, az aktuális szakmai kérdésekről és segítséget nyújt szakmai szolgáltatásokkal, jogi- és adótanácsadással, képviseli a szakértők szakmai felelősségbiztosításával kapcsolatos érdekeiket.

A Kamara taglétszáma csaknem 5000 fő, a kamarai munka nyolc területi kamarában folyik. A kamarai szakmai munka szakbizottságokban folyik (Mérnöki tudományok, Humánbiológiai tudományok, Közgazdasági tudományok, Agrártudományok, Kriminalisztikai tudományok, Egyéb tudományok szakbizottságaiban).

A Kamara 2002. évtől kezdve, minden tagjához eljuttatott kamarai lapot hozott létre, melyet minden, a Kamarához kapcsolódó szervhez is megküldünk.

A Kamara fő céljai között a szakértői törvény rendelkezéseinek végrehajtása, a szakértői tagság szakmai továbbképzésének, minősítésének tisztességes megoldása, az államtól átvett közfeladatok finanszírozásának elfogadható megoldása, a szakértői díj reális értékre hozása, az állami és alanyi jogon dolgozó szakértők és intézmények egységesebb kezelése, a szakértői díjak megfelelő rendezése, egyeztetett rendeletek megalkotása, adójogszabályokkal összehangolása, a kamarai önkormányzat erősítése, egységes kamarai elvek érvényesítése, a megjelent jogszabályok hatásvizsgálata és módosítási javaslatok kidolgozása a legfontosabb.

A MISZK az AEXEA és az Interexpert (Európai Szakértők Szervezete) teljes jogú tagja 1999-től.

Dr. Melegh Gábor, a MISZK elnöke