2019. szeptember 12-13. között a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat Szakértői Intézetének (NBSZ SZI) szervezésében Budapesten megrendezésre került a Bűnügyi Szakértői Intézetek Európai Hálózata Hangszakértői Munkacsoport, European Network of Forensic Science Institutes (ENFSI) Forensic Speech and Audio Analysis Working Group (FSAAWG) éves konferenciája, melynek helyszíne a Danubius Health Spa Resort Margitsziget volt.
A Munkacsoport 21. alkalommal megtartott gyűlésén az európai szakértői intézetekből érkező résztvevők beszámoltak az elmúlt időszak bűnügyi tudományos fejlődésének eredményeiről a hangtechnikához kapcsolódó témakörökben (eredetiségvizsgálat és beszélőazonosítás).
A Munkacsoport szakmai munkájában 19 ország 30 intézetének képviseletében 40 fő vett részt.
A rendezvényt Bakos Éva az NBSZ SZI igazgatója nyitotta meg.
Az eredetiségvizsgálat témájával foglalkozó előadók egyrészt másolás-beillesztést felderítő módszereket mutattak be (Luca Cuccovillo, Németország és Dan Nyberg, Hollandia), másrészt a tömörített formátumú hanganyagok (mp3, aac, m4a stb.) manipulálásakor jelentkező jelek felderítésének lehetőségeit ecsetelték (Dr. Catalin Grigoras, USA). Ebben a témában volt még általános módszertani leírás az eredetiség vizsgálat lehetőségeiről (Alexander Boyarov, Orosz Föderáció) és egy gyakorlati tapasztalatokat bemutató összehasonlító tanulmány az androidos telefonok diktafonfunkciójának működéséről (Marcin Michalek, Lengyelország).
A beszélőazonosítás fejlődésének és egyben a munkacsoport működésének 25 éves történetét Dr. Andrzej Drygajlo (Svájc) mutattatta be, aki éveken át a munkacsoport elnöke is volt, és számtalan tanulmányt jegyez e témakörben.
A beszélőazonosítás területén volt olyan előadás, amely a felvételi csatorna alaphangra gyakorolt hatását taglalta (Fanny Calström Plaza, Svédország). Más előadók beszámoltak esettanulmányokról, melyek egyik tanulsága, hogy az automatikus azonosítás eredményeit néha fenntartásokkal kell kezelni, mivel a felvétel minősége, a beszélő érzelmi állapota nagyban befolyásolhatja azokat (Isolde Wagner, Németország és Christophe Stécoli, Franciaország). Ezt a témát is érintette Tatár Zoltán (NBSZ SZI) előadása, aki a Szakértői Intézetben kialakított módszertan alapján az automatikus azonosító eljárás számszerű eredményeinek valószínűségi skálán történő elhelyezését és az egyéb vizsgálati eljárásokkal (percepciós, akusztikai-fonetikai) kombinált végső vélemény kialakítását mutatta be.
Az FSAAWG-n belül korábban létrejött almunkacsoport (Subgroup on Collaborative Exercises and Proficiency Testing, amelynek tagja NBSZ SZI képviselőjeként Fejes Attila) célul tűzte ki, hogy a beszélőazonosítás szakterületen jártassági teszteket és együttműködési gyakorlatokat hajtson végre a hangszakértői munkacsoport tagjai körében. Ennek egyik első lépése teszthangminták rögzítése volt, majd kérdőív kiküldésére került sor, amelyben felmérésre kerültek az egyes intézetek azonosítási, értékelési, validálási módszerei, azok jellemzői, továbbá, hogy mely szervezetek képesek és hajlandók egy együttműködési gyakorlatban való részvételre.
Az almunkacsoport bemutatta a konferencián a kérdőívre érkezett válaszok összesített adatait. A beszámolóból kiderült, hogy az NBSZ SZI Hangszakértői Laboratóriuma (HSZL) mind az alkalmazott eljárások, módszerek, mind a laboratórium felszereltségének tekintetében a nemzetközi élvonalba tartozik. A felmérésre érkezett 20 válasz alapján mindössze 4 intézet hangtechnikai laboratóriuma akkreditált, és ebbe a HSZL is beletartozik.
A jó hangulatú és a munkacsoport elnöke Dr. Dagmar Boss (Németország) által is magas színvonalúnak ítélt találkozón a hangtechnikai szakértéssel foglalkozó vezető európai intézetekben alkalmazott technológiák, módszerek, technikai fejlesztések megismerésén túl lehetőség nyílt az ezen eljárásokat fejlesztő, alkalmazó szakemberekkel történő kapcsolatépítésre, tapasztalatcserére is, amely a hangtechnikai szakértés területén lehetőséget nyújt a további szakmai fejlődésre.
Varga Zoltán
iü. hangtechnikai szakértő
NBSZ SZI
