Kétnapos tárgyalással kezdődött el az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt a Karsai kontra Magyarország ügy. A gyógyíthatatlan, ALS betegségben szenvedő Karsai Dániel jogász azért fordult a strasbourgi bírósághoz, hogy ha az állapota elfogadhatatlanná válik számára, dönthessen életének véget vetéséről. Peréhez időközben öt sorstársa is csatlakozott. A bírák az első napon szakvéleményeket hallgattak meg, azonban azok titkosságát csak a bíróság oldhatja fel a döntés után. A kormány álláspontja határozott az ügyben: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét. Az ügyben csak jövőre várható döntés.

A tárgyalás első napján, november 27-én két szakértőt hallgatott meg az EJEB, de az a tárgyalás szigorúan bizalmas volt. Mint Stánicz Péter ügyvéd, Karsai Dániel jogi képviselője megjegyezte: a szakértői véleményekről nem beszélhetnek, maximum a bíróság oldhatja fel a titkosságát a döntés után. Annyit azért elárult, hogy a szakértők meghallgatása jóval hosszabb volt, mint tervezték, több mint négy órán át tartott, nagyon részletes szakvélemények hangzottak el. A kormány és Karsai Dániel képviselői is négy-négy fővel lehettek jelen, és kérdezhettek is a szakértőktől.

A november 28-i tárgyaláson először a magyar kormányt képviselő igazságügyi minisztériumi jogász mondhatta el az álláspontját harminc percben, majd Karsai Dániel is megszólalt. Ezt követően Stánicz Péter ismertette a kérelmezői álláspontot. Ezután tizennégy kérdést tettek fel a bírák, ami meglehetősen soknak számít az ügyvéd szerint. A bíróság arra volt kíváncsi egyebek mellett, hogy ha egy magyar állampolgár asszisztált öngyilkosságban vesz részt egy olyan külföldi országban, ahol ez legális, akkor a magyar büntetőjog szerint büntethető-e. A kérelmezők szerint büntethető, a kormány viszont azzal érvelt, hogy csak legfőbb ügyészi mérlegelés után indulhat büntetőeljárás.

Stánicz Péter szerint a kormány egyik fő érve a Pretty kontra Egyesült Királyság ügy, amelyben a kormány szerint végérvényesen eldőlt, hogy az EJEB nem foglalkozik az életvégi döntésekkel, nincs helye ilyen panasznak. A másik fő érv, hogy a Btk. ellenére is van helye mérlegelésnek, hogy külföldi asszisztált öngyilkosság esetén indul-e büntetőeljárás. Karsai Dániel ügyvédje szerint a magyar Btk. alapján még a beavatkozást végző külföldi orvos is büntethető. Még ha van is mérlegelési lehetőség, már az a tudat is sérelmes, hogy indulhat büntetőeljárás – hangsúlyozta. Mint mondta, a Pretty-ügyről az az álláspontjuk, hogy az egy 21 éves döntés, azóta az EJEB több határozatában már jóval tovább ment, és elismerte, hogy az életvégi döntés az egyén autonómiájának része. Az európai államok jogalkotása is elmozdult azóta, valamint a közvélemény is egyre támogatóbb a kérdésben – tette hozzá. Szerinte alapvető különbség a két ügy között, hogy míg Nagy-Britanniában nem volt semmilyen lehetőség életvégi döntésre, Magyarországon van, csak az ALS-betegekre nem vonatkozik, ami álláspontjuk szerint diszkriminatív. A lényeges eltérések miatt szerinte a Pretty-ügy nem lehet irányadó ebben az esetben – tette hozzá.

A perhez csatlakozó beavatkozóknak még van lehetőségük előterjeszteni beadványokat, a két félnek pedig január 5-ig kell írásbeli beadványt beterjesztenie. Ezekben a szakértői meghallgatásokkal, a november 28-i tárgyalással és a beavatkozókkal kapcsolatban is tehetnek észrevételeket. Ezt követően hoz döntést a bíróság. Az ügy sürgősséget kapott, ami kiterjed a döntésre, amely várhatóan jövőre megszületik.

A magyar kormányt a perben képviselő Igazságügyi Minisztérium közölte: Magyarországon az eutanázia nem engedélyezett, és nem is kívánják legalizálni. Elfogadhatatlannak tartanak minden olyan döntést, törekvést, amely emberi élet kioltását teszi lehetővé más számára. „A méltóság kiteljesedése és annak megtartása nem politikai vagy világnézeti kérdés, hanem alapjog. A mi álláspontunk, hogy nem kerekedhet felül az élet szentségén. Az élet védelme elsődleges a keresztény kultúrában, így Magyarországon is. Az életről történő lemondás, az eutanázia számtalan visszaélésre is lehetőséget ad. Az emberi élet szent és sérthetetlen, mely értékrendünket az Alaptörvényünk is tükrözi. Álláspontunk határozott: senki, semmilyen indokból nem veheti el más életét” – hangsúlyozza az IM közleménye.