Az Európai Bizottsággal egyeztetett módon a kormány beterjesztette az Országgyűlés elé a büntetőeljárási törvény módosítását, amely lehetőséget ad arra, hogy a vádhatóság által „ejtett”, súlyos korrupciós jellegű ügyekben bárki felülbírálati indítvánnyal, úgynevezett vádkikényszerítéssel éljen. Az alkotmányossági aggályok tisztázása érdekében a kormány várhatóan előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól.
Az október 3-ai zárószavazás előtt várhatóan normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól a kormány az általa benyújtott törvénymódosításra, a vádkikényszerítés intézményét bevezető jogszabályra, amelyet korábban az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében nyújtottak be - értesült a hvg.hu.
Vádkikényszerítési eljárás
Az árulkodó című („az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról” szóló) törvényjavaslat egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust kíván bevezetni Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén elnevezéssel. Az új szabályozás önálló fejezetben határozza meg azokat a szabályokat, amelyeket a nyomozás, a bírói jogorvoslat és a vádemelés általános szabályaitól eltérően kell alkalmazni. Az eljárás kulcsszereplője az ügy szempontjából egyébként teljesen kívülálló, de az érintett bűncselekményekre tekintettel közvetlen magánérdekkel nem rendelkező, a köz érdekében fellépni kívánó személy, akinek a szabályozás jogot ad arra, hogy a nyomozó hatóság vagy ügyészség által folytatott eljárásban az eredményes nyomozás elérése, illetve adott esetben a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal érdekében bírói utat igénybe véve fellépjen.
Az új eljárás egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója elérhető legyen, aminek nyomán a nyomozás tovább tud folytatódni. A szabályozás ezen túlmenően – megfelelő garanciális keretek között – azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak, vagy ezt nem látják megalapozottnak, biztosítsa az így fellépő személynek, hogy vádindítványával bírósághoz forduljon, és a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon.
Személyes adatok védelme
Az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely gyakorlatilag a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. A vádkikényszerítési eljárásnál alapvető fontosságú a személyes adatok védelme. Ennek érdekében
- az érintett személyek, jogi személyek adatainak a megismerhetőségét a legnagyobb mértékben védő szabályokat vezetnek be, a büntetőeljárás ügyiratait pedig csak a legvégső esetben teszik megismerhetővé – kétszeri bírósági kontrollt követően; másrészt
- az ártatlanság vélelmének elvéből kiindulva indokolt biztosítani a „megvádolható” személyek védelmét is, biztosítva, hogy az új jogintézmény ne válhasson a joggal való visszaélés eszközévé.
A törvényjavaslathoz az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága szeptember 29-én terjedelmes összegző módosító javaslatot nyújtott be. A korrekciógyűjtemény nem érinti ugyan a szabályozás érdemi részét, viszont a bizottság átírná a törvény címét, és az eddigi „Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében” helyett a kevésbé direkt „a kondicionalitási eljárással összefüggésben” szöveget javasolják.
Alkotmánybírósági előzetes normakontroll
A hvg.hu szerint a hétfői zárószavazás előtt a kormány előreláthatóan határozati javaslatot nyújt majd be az Országgyűlésnek, amelyben előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól az általa benyújtott törvényre.
Ami az eljárást illeti, előzetes normakontroll esetén a törvény kezdeményezője, a kormány, illetve a házelnök zárószavazás előtt indítványozza, hogy a parlament az elfogadott törvényt – az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára – az Alkotmánybíróságnak küldje meg. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz, az indítvány elfogadása esetén a házelnök az elfogadott törvényt haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. Ha az Alkotmánybíróság Alaptörvény-ellenességet állapít meg, az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
Az Alaptörvény értelmében az Alkotmánybíróságnak az indítványról soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül kell határoznia.
