Jeney Orsolya igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkár jó véleménnyel van az igazságügyi szakértőkről, akiknek többsége szerinte minden nehézség ellenére, teljes szakmai odaadással, hivatástudattal végzi kiemelten felelősségteljes feladatát. A 34 éves jogásznő, aki tíz évi parlamenti jogi szakértői munka után lett a közigazgatási és igazságügyi tárca egyik vezetője, fő feladatának az igazságszolgáltatás működésének fejlesztését tekinti. Jeney Orsolyától érdeklődtünk az igazságügyi szakértéssel kapcsolatos kormányzati tervekről is.

miszk.hu: Az Országgyűlés és a kormány nagy vállalkozásba fogott, amikor áprilisban megalkotta az új Alaptörvényt, megszabva ezzel az alkotmányos kereteit a sarkalatos törvényeknek, beleértve az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának is. Milyen főbb indokai vannak az új modellnek?

Jeney Orsolya: Az Országgyűlés még 1997-ben – az igazságszolgáltatási reform részeként –  fogadta el a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvényt és a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvényt. Az elmúlt években számos kritika érte a bevezetett rendszer működését, a döntéshozatal hatékonyságát és átláthatóságát. Ezekre a jelzésekre is reagálva kezdtük meg a tavaly ősszel a szervezeti és igazgatási törvény felülvizsgálatát, megújítását. Az Országgyűlés elfogadta az egyes törvényeknek a bíróságok hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló törvényt, amely a legsürgetőbb módosításokat hajtotta végre. Ez a jogszabály az operatív döntéshozatal érdekében már számos feladatot az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnökéhez telepített, aki a vezetők kinevezésével és ellenőrzésével olyan jogköröket kapott, amelyek nagyban elősegítik a számonkérhetőséget és ezáltal az eredményességet. A megújulás folyamatának következő állomása – mint ahogyan arra a kérdése is utal – az Alaptörvény elfogadása volt, amely a bíróságokra vonatkozó új alapvető rendelkezéseket tartalmazza. Az Alaptörvény szerint a bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvényben kell meghatározni. Ennek érdekében terjesztette a kormány a napokban az Országgyűlés elé a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló, valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslatot. A bíróságokkal szemben alapvető elvárás, hogy egységes jogalkalmazási elvek mellett, ésszerű időn belül szülessenek meg az ítéletek. A legfőbb igazgatási vezetőnek pedig biztosítania kell az operatív és gyors döntéshozatalt. A törvényjavaslatunk a bíróságok központi igazgatását a bírósági szervezeten belül tartja, és a legfőbb igazgatási vezetést egyszemélyi vezetőre bízza. A Kúria – régi nevén a Legfelsőbb Bíróság – elnökének és a legfőbb igazgatási vezetőnek is – az OIT elnökéhez képest – bővülnének a feladatai. Ugyanakkor a Kormány álláspontja szerint a legfőbb szakmai és igazgatási vezető a kötelezettségeinek csak akkor tud maradéktalanul eleget tenni, amennyiben e két tisztség szétválik. A törvényjavaslat ezért az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökét tenné meg a legfőbb igazgatási vezetővé, akit az Országgyűlés – a Kúria elnökéhez hasonlóan – a bírák közül választana meg kilenc évre. Fontos garanciális szabály, hogy a törvényjavaslat a bírósági szervezeten belül, bírákból létrehozott testület, az Országos Bírói Tanács (OBT) révén az elnök feletti kontrollt is biztosítja, hiszen a tanács végső soron az elnök tisztségtől való megfosztását is kezdeményezhetné az Országgyűlésnél. A bevezetendő modell tehát lehetővé teszi az operatív, gyors, és a teljes bírói szervezet érdekeit figyelembe vevő döntéshozatalt, miközben teljes mértékben garantálja a bírói hatalmi ág függetlenségét.

miszk.hu: Hogyan javítható a bírói ítélkezés függetlenségének tiszteletben tartása mellett az igazságszolgáltatás átláthatósága és ellenőrizhetősége?

J. O.: A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényjavaslat alapelvei között szerepel, hogy az OBH elnöke, az OBT és a bírósági vezetők kötelesek biztosítani a bírósági igazgatás és az ahhoz kapcsolódó döntéshozatal nyilvánosságát. Az OBH elnökének határozatait a bíróságok hivatalos lapjában és a bíróságok központi internetes honlapján, szabályzatait a Magyar Közlönyben kell közzétenni. A központi honlapon nyilvánosságra kell hozni a bíróságok általános helyzetéről és a bírósági igazgatási tevékenységéről szóló éves tájékoztatót, ami alapján a közvélemény tájékozódhat a bíróságok általános helyzetéről. Ugyancsak bárki megismerheti a vezetői állásra pályázók meghallgatásának jegyzőkönyvét. Az átlátható működést nem csupán a szervezeti, hanem a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényjavaslat rendelkezései is garantálják. Rendszertani jelentőségű a bírói pályázatok elbírálásának rögzített rendje, amely egy objektív pontrendszer bevezetésével az átláthatóságot és a legjobb szakemberek kiválasztását segíti, egyben magát a bírói előmeneteli rendszert is kiszámíthatóvá teszi.

miszk.hu: Amikor az igazságszolgáltatás szereplőiről beszélünk, a bírák, ügyészek és ügyvédek mellett sokan megfeledkeznek az igazságügyi szakértőkről, akik nélkül nem születhetnének megalapozott ítéletek. Hogyan látja ma az igazságügyi szakértők helyzetét, milyen kormányzati elképzelések körvonalazódnak a tevékenységükkel kapcsolatban?

J. O.: A kormány kiemelt célja, hogy az igazságügyi szakértői tevékenységet az igazságszolgáltatásban betöltött fontos szerepének megfelelően kezelje. Igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkárként elsődleges feladatomnak tekintem az igazságszolgáltatás működésének fejlesztését, gyorsítását, hatékonyságának növelését. E célok megvalósítása érdekében kiemelten fontos, hogy kizárólag olyan személyek adjanak szakvéleményt, akik magas szakértelemmel, szakmai tudással rendelkeznek. A szakértőknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy a tényállásokban felmerülő szakkérdéseket gyorsan, következetesen, közérthető módon megválaszolva nyújtsanak segítséget a kirendelőknek. Mindezek érdekében az igazságügyért felelős államtitkárság a következő kezdeményezésekben gondolkodik:

a) Folyamatban van az igazságügyi szakértői tevékenységről szóló 2005. évi XLVII. törvény módosítása, amelynek keretében egyrészt az európai uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítéseként módosulnának az igazságügyi szakértői adatkezelés szabályai.

b) Emellett megfontoljuk az igazságügyi szakértők esetében felső korhatár bevezetését, összhangban az igazságszolgáltatás más területein dolgozók felső korhatárával. A jelenleg hatályos szabályok alapján az igazságügyi szakértői tevékenységnek nincs életkori korlátja. A kirendelő szervek ugyanakkor a kirendelés során nincsenek tisztában a szakértő felkészültségével, szakmai ismereteinek frissességével, kommunikációs képességeivel. Nem tudhatják, hogy az adott szakértő a munkáját mennyire képes ellátni, a kirendeléseknek mennyiben tud folyamatosan eleget tenni. Gyakran csak a kirendelést követően értesülnek arról, hogy a szakértő a feladatot egészségi állapota, vagy bármely más okból nem tudja vállalni, ez pedig az eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezheti. A szakértők felső korhatára kapcsán rugalmas szabályozásban gondolkodunk, annál is inkább, mivel a szakértői kar elöregedése kapcsán a szakértői hivatás vonzóvá tételén, az utánpótlás kérdésének megoldásán is párhuzamosan dolgoznunk kell.

c) Kötelező továbbképzési rendszert kívánunk létrehozni, amellyel hosszú távon biztosítanánk, hogy a névjegyzékbe bejegyzett igazságügyi szakértők saját szakmájukban, illetve a szakértői tevékenységhez szükséges egyéb szakmai ismeretekkel fel legyenek vértezve. A továbbképzési rendszerben kiemelt feladatot szánunk a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamarának, a területi kamaráknak, valamint a szakbizottságoknak, hiszen a továbbképzéshez szükséges ismeretanyagot és az infrastruktúrát is elsődlegesen a szakma tudja megfelelően biztosítani. Ezzel kapcsolatban még számos egyeztetés és döntés áll előttünk.

d) A kormányzat célja a vállalkozások adminisztrációs terheinek csökkentése, ennek megfelelően egyszerűsíteni kívánjuk a szakértői cégek társasági formaváltása vagy egyesülése esetén a szakértői névjegyzékben történő átvezetését.

Végezetül egyszerűsíteni kívánjuk a szakkonzultáns szabályait; szándékaink szerint a jövőben a névjegyzékben szereplő személy is kirendelhető lenne szakkonzultánsként.

miszk.hu: Tizenöt éve jött létre a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara, amely köztestületként egyebek között közfeladatokat lát el, képviseli itthon és külföldön a szakértőket és a területi kamarákat, együttműködik más szakmai kamarákkal, részt vesz a jogalkotási folyamatban, a szakértői alapképzésben. Az államtól átvett közfeladatait azonban szinte kizárólag a tagjai által befizetett tagdíjból finanszírozza. Lát-e erre a problémára valamilyen megoldást?

J. O.: Mindenekelőtt jelezném, hogy a felügyeletem alatt álló többi szakmai kamara (az ügyvédi, a közjegyzői és a végrehajtói kamara) is kizárólag tagdíjbevételeiből látja el közfeladatait, állami támogatásban nem részesülnek. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a szakértői kamarák gazdálkodásának helyzetét megnyugtatónak látnám. A kamarai feladatok hatékonyabbá tétele érdekében feltétlenül meg kell vizsgálni, hogy a szakértői kamarák milyen gazdasági feltételek mellett végzik a feladatukat, hogyan lehetne a működésüket racionalizálni, a kamarai közfeladatokat rentábilisabban ellátni.

miszk.hu:  Helyettes államtitkár asszony, mit üzen a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara tagjainak?

J. O.: Nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni irányukban, mert azt látom, hogy a szakértők többsége minden nehézség ellenére, teljes szakmai odaadással, hivatástudattal végzi ezt a kiemelten felelősségteljes feladatot. Az eljáró szerveket olyan ügyekben segítik munkájukkal, amelyeknek elbírálása során akár több millió forint vagy éppen emberek sorsáról születik döntés. Áldozatos munkájukhoz kitartást és jó egészséget kívánok.

Névjegy

Jeney Orsolya 1977-ben született Budapesten. A budapesti Baár-Madas Református Gimnáziumban érettségizett 1995-ben. Summa cum laude minősítésű jogi diplomáját a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán szerezte 2000 májusában. Ezt követően tíz évig az Országgyűlés Hivatalában dolgozott jogi szakértőként. 2010 júniusa óta a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyi és magánjogi jogalkotásért felelős helyettes államtitkára, a Cégközlöny főszerkesztője.