A Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) küldöttgyűlése március 3-án úgy döntött, hogy a területi kamarák a soron következő tisztújításokat április 30-ig, míg a MISZK tisztújító küldöttgyűlését június 30-ig tartsák meg, amelyen a budapesti kamarát a jelenlegi küldöttek képviselhetik.

A MISZK március 3-án négy és fél órás küldöttgyűlést tartott a Budapesti Műszaki Egyetem „A” épületi konferenciatermében. A tanácskozást eredetileg február 4-ére hívták össze, de a kedvezőtlen meteorológiai előrejelzésekre tekintettel az elnökség elnapolta azt. Ezúttal már nem lehetett panasz az időjárásra: verőfényes időben gyülekeztek a meghívottak az Egry József utcában. A jelenléti ívek tanúsága szerint több mint hatvan küldött regisztrálta magát, vagyis a gyűlés határozatképes volt.

A tanácskozás elején Melegh Gábor, a MISZK elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd megválasztották Galli Csabát, a Győri Igazságügyi Szakértői Kamara elnökét levezető elnöknek, aki az egyhangú szavazást a következő szavakkal nyugtázta: lassan kiérdemlem a tiszteletbeli levezető elnöki funkciót.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) jogalkotási terveiről Tóthné Pölöskei Eszter igazságügyi szolgáltatási főosztályvezető adott részletes tájékoztatást. A kamara ügyeivel foglalkozó minisztériumi tisztségviselő elmondta: az év első hónapjaiban több, az igazságügyi szakértői tevékenységet érintő törvényi rendelkezés módosul. Március 15-étől lehetőség lesz szakértői költségelőleg kérésére. A jogszabály szerint a szakértőt - kérésére - várható költségeinek 30 százaléka erejéig, de legfeljebb százezer forint költségelőleg illeti meg. Egy másik módosítás alapján a szakértői módszertani levelet a MISZK elnöksége akkor fogadja el, ha azt a kidolgozására feljogosított bizottság többsége, de legalább hat tagja támogatja. (Ezekről és más további törvényi változásokról a mellékletben olvashatnak – a szerk.)

Tóthné Pölöskei Eszter a késedelmes díjkifizetésekkel kapcsolatosan közölte: a KIM folyamatosan egyeztet a nemzetgazdasági tárcával. Arról is tárgyalnak, hogy a jogerősen megállapított, de ki nem fizetett szakértői díjakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) köztartozásként hajtsa be. A főosztályvezető asszony jó hírnek nevezte, hogy az előzetes engedélyezés fázisába érkezett az új szakértői igazolványok ügye, és várhatóan másfél hónap múlva át tudják adni a dokumentumokat. Beszélt arról is, hogy támogatják a hivatali eskü visszaállítását, és reményét fejezte ki, hogy az új igazolványok átadásával együtt az eskü is megtörténhet. Rossz hír viszont, hogy azt a javaslatot, amely szerint az igazságügyi szakértő hivatalos személynek minősüljön, az új Büntető törvénykönyv (Btk.) előterjesztője nem fogadta el. Ugyanakkor jó hírnek nevezte, hogy a szakértői korhatár bevezetése egyelőre nincs napirenden. A közeljövő tennivalóiról szólva a tárca illetékese elmondta, hogy egy rendeletcsomag készül, amelyben többek között rendezni szeretnék az ingatlan értékbecslőkre vonatkozó szakképesítés kérdését. Hamarosan szakmai egyeztetés kezdődik a szakértői életpályamodell koncepciójáról is. A szakértői adatbázis kapcsán kiemelte: néhány hónapon belül befejeződhet az egységes nyilvántartási rendszer informatikai fejlesztése, amely lehetővé teszi majd egyebek közt az Ügyfélkapu használatát is. Tóthné Pölöskei Eszter szerint a KIM szoros együttműködésre törekszik a MISZK vezetésével, amelynek része lehet az évi egy-két közvetlen egyeztetés.

Turán Zsolt, a Budapesti Igazságügyi Szakértői Kamara elnöke az elhangzottakra reagálva megjegyezte: a szakmai életpályamodell kialakítása divatos dolog manapság. Szerinte ezt inkább rá kellene bízni az egyes emberekre, akiknek az életét az állam megfelelő adózási szabályokkal tehetné könnyebbé.

Melegh Gábor elnök írásos beszámolóját azzal egészítette ki, hogy a Belügyminisztérium a késedelmes díjkifizetések kapcsán ígéretet tett a hatvan napon túli rendőrségi tartozások rendezésére. Hozzátette: a belügyminiszter tájékoztatója szerint várhatóan az idei kifizetések is csúszni fognak. A MISZK elnöke kritikusan szólt a kötelező gazdasági kamarai regisztrációról. Mint ismert, egy év végi törvénymódosítás értelmében az egyéni és társas vállalkozásoknak március 1-ig kellett kezdeményezniük regisztrációjukat a területi kereskedelmi és iparkamaránál, március 31-ig pedig kötelesek befizetni az éves ötezer forint kamarai hozzájárulást. Melegh Gábor nehezményezte, hogy a kötelező regisztráció érinti az igazságügyi szakértőket, miközben például az ügyvédekre vagy a közjegyzőkre nem vonatkozik. Rossz hírnek nevezte, hogy a Magyar Mérnöki Kamara (MMK) elnöke – nyilván a kötelező gazdasági kamarai regisztrációt alapul véve - kezdeményezte, hogy a mérnöki végzettségű igazságügyi szakértők az MMK teljes jogú és fizető tagjaivá váljanak. A MISZK elnöke a tiszteletbeli elnöki funkció bevezetését indokolva hangsúlyozta: az idén az esedékes tisztújító küldöttgyűlések döntése alapján több helyen is az elnök személyének változása várható, és a tisztség létrehozásával az új vezetés kamatoztatni tudja majd az előd tapasztalatait.

Az elnöki beszámoló után Csáki Bertalan számvizsgáló bizottsági elnök előterjesztésében elfogadták a MISZK 2011. évi gazdálkodásáról, illetve a 2012. évi költségvetési tervéről szóló beszámolót. A vitában szóvá tették, hogy a kamara szinte kizárólag a tagdíjakból gazdálkodik. Jancsó Gábor, a környezettudományi szakbizottság vezetője rámutatott: a MISZK megalakulása óta hozzájárul a közfeladatok ellátásához, mégsem kap semmiféle anyagi támogatást az államtól. Szerinte átfogóan rendezni kellene a kamara ügyét. Agárdi Tamás elnökhelyettes javasolta,  hogy a bírósági eljárások azon résztvevői, akiknek közvetlen érdekük fűződik az igazságügyi szakértők közreműködéséhez, a perérték meghatározott (egy-két) százalékát fizessék be a kamara számlájára. Ez a megoldás – magyarázta – nem jelentene többletkiadást az államnak, viszont javítana a közfeladatokat ellátó köztestület finanszírozási gondjain.

A küldöttgyűlés – részben törvényi változások, részben kamarai javaslatok alapján – több pontján is módosította az Alapszabályt és a Szervezeti és Működési Szabályzatot, megszavazta a tiszteletbeli elnöki funkció bevezetését, az eddigi négyezer helyett hatezer forintban határozta meg az ajánlott szakértői óradíjat.

A tisztújítás előkészítésével kapcsolatos teendőkről Bagi Judit, a MISZK jogi képviselője és Galli Csaba számolt be. Hosszas vita után – a választási szabályzat módosításával – végül is kompromisszum született: a területi kamarák a soron következő tisztújításokat a választás évében április 30-ig, míg a MISZK a soron következő tisztújító küldöttgyűlését a választás évében június 30-ig tartja meg. Turán Zsolt budapesti elnök érvelését elfogadva a küldöttgyűlés hozzájárult ahhoz, hogy a MISZK idei tisztújító küldöttgyűlésén – a szűkös eljárási határidők miatt – a BISZK-et a jelenlegi küldöttek képviseljék.

Agárdi Tamás írásban számolt be a honlap helyzetéről. Pozitívumok közé sorolta, hogy a mai napig csaknem háromezer igazságügyi szakértő regisztrált, és már hatszáznak saját adatlapja is van. Naponta több mint ezren látogatják a honlapot, keresnek igazságügyi szakértőt, olvassák a cikkeket, és számuk napról-napra emelkedik. Az elnökhelyettes kérte, hogy a tisztségviselők töltsék ki az adatlapjaikat, a szakbizottságért felelős elnökségi tagok pedig aktivizálják a szakbizottságokat a publikációk terén. És sajnos egyelőre „alvó állapotban” van a Fórum rovat is. Jelenleg a hirdetések megjelenítésének fejlesztése tart – tájékoztatott az elnökhelyettes.

Képriportunk a mellékletben!