Hirdetés

Ellentmondásos a kötelező kamarai regisztráció

Hirdetés

Több százezer vállalkozás fizette be március végéig a hozzájárulást

melegh_gabor_2011_0_0.jpgAz egyéni és társas vállalkozásoknak március 1-ig kellett kezdeményezniük a területi kereskedelmi és iparkamaránál regisztrációjukat, március 31-ig pedig befizetni az ötezer forint kamarai hozzájárulást. A szabályozás alkotmányosságát és ellentmondásait már megtámadták az Alkotmánybíróságon, de kritikusan beszélt a regisztráció bevezetéséről Melegh Gábor, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke is.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását. A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

A 2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek:

- a kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
- a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5 000 Ft kamarai hozzájárulást fizetni. A hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonásra kerül a tagdíjból.
- a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen nyújtani.

A kötelező kamarai regisztráció célja, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara pontosan lássa a gazdasági vállalkozások tényleges számát - nyilatkozta Parragh László, a szervezet elnöke. Dunai Péter, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a részletekről szólva elmondta: a 19 megyei és a fővárosi kereskedelmi és iparkamara egységes űrlapot használ, viszont a hozzájárulási díj befizetésére több lehetőség is nyílik, minden kamaránál lehet banki átutalással, vagy az ügyfélszolgálaton készpénzzel fizetni, és néhány kamara sárga csekket is ad. A nyilvántartásba vételről a kamara tájékoztatja a vállalkozást, közli a kamarai regisztrációs számát, illetve azt, hogy milyen ingyenesen igénybe vehető kamarai szolgáltatásra jogosult a regisztrált vállalkozás.

Melegh Gábor, a Magyar Igazságügyi Szakértői Kamara (MISZK) elnöke a szervezet március 3-i küldöttgyűlésén kritikusan beszélt a kötelező gazdasági kamarai regisztráció bevezetéséről. Egyrészt nehezményezte, hogy a kötelező regisztráció érinti az igazságügyi szakértőket, miközben például az ügyvédekre vagy a közjegyzőkre nem vonatkozik. Másrészt nem lehet a kötelező kamarai regisztráció célja a gazdasági vállalkozások tényleges számának pontos számbavétele, hiszen az igazságügyi szakértők közhiteles nyilvántartását a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) vezeti.

Időközben az Alkotmánybíróság (Ab) előtt támadta meg a kötelező kamarai regisztrációhoz kapcsolódó hozzájárulást Tordai Csaba ügyvéd, aki több okból is alkotmányellenesnek tartja a szabályozást. A jogász szerint a kötelező regisztrációról szóló törvényjavaslat benyújtása házszabályellenes volt. Mint rámutatott, a módosító indítványt a részletes vita után, közvetlenül a zárószavazás előtt nyújtották be, így a parlament nem is tárgyalhatott róla. Hasonló okok miatt semmisítette meg tavaly decemberben az Ab az egyházügyi törvényt. Az ügyvéd megkérdőjelezte azt is, hogy a kamarai hozzájárulás közteher lenne. Emlékeztetett: az Ab már kimondta egyszer, hogy köztehernek elsősorban az államháztartás javára teljesítendő befizetés számít, és hogy a kamara bevétele nem minősül szoros értelemben véve az állam által közcélokra felhasználható bevételnek. A kamara szolgáltatásaihoz nem fűződik közérdek, ezek nem olyan tevékenységek, amelyeket közérdekből szervez meg az állam, korlátozva a tulajdonhoz való jogot. A cégeknek tudniillik fizetniük kell a hozzájárulást, függetlenül attól, hogy igénybe veszik-e a szolgáltatásokat, vagy sem. Tordai Csaba véleménye szerint akkor is alaptörvénysértő a szabályozás, ha a kamarai hozzájárulás mégiscsak köztehernek minősülne. Ez esetben ugyanis az arányos közteherviselési kötelezettség követelménye vonatkozna rá, jelenleg azonban 5000 forintot kell fizetnie minden vállalkozásnak függetlenül attól, hogy mekkora az árbevétele, vagy hogy hány embert foglalkoztat.

A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta: a regisztrációs díj nem közteher, mert nem az államháztartást illeti. A közteherré minősítés ütközik a kamara közhatalmi hatásköri hiányával. A regisztrációt elrendelő törvény nem beszél arról, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) adószámot használhatná, a nyomtatvány szerint a nyilvántartást mégis e szerint vezetik, jogszabályi felhatalmazás nélkül. A törvény nem említi a kapcsolattartási adatok rögzítését, a nyomtatvány ezt mégis kötelező adatként kéri be. Az MKIK például kötelező adatként jelöli meg a gazdálkodó vezetőjének mobiltelefon számát is. A törvény cégszerűen aláírt adatlapról beszél, a felettes jogszabályok miatt a meghatalmazott útján való eljárásról is rendelkezni kellene, ez azonban hiányzik. A törvény nem beszél arról sem, hogy be kellene jelenteni a bankszámlaszámot, mégis a kamara ezt kötelező adatként kéri be. Miután a díj nem közteher, arról számlát kellene kiállítani, még akkor is ha azt általános forgalmi adó nem terheli. Ilyen esetben egy számviteli bizonylat is elegendő, azonban ezt nem a befizető állítja ki magának a bankszámlakivonat által, hanem azt az MKIK részéről kellene azt kibocsátani.

Dunai Péter, az MKIK főtitkára közölte: megkeresésük alapján a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) szakmai véleményében megerősítette azt az álláspontjukat, hogy „a kamara a kamarai hozzájárulás ellenében nem teljesít az Áfa törvény hatálya alá tartozó szolgáltatásnyújtást”, így nem kell számlát kiállítani; a kamarai hozzájárulással kapcsolatos bizonylatolási kötelezettséget a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény számviteli bizonylatokra vonatkozó előírásainak megfelelően kell teljesíteni. A főtitkár elmondása szerint a NAV nem emelt kifogást a számviteli bizonylatként kiadandó igazolás mintájával kapcsolatban sem. A gazdálkodó szervezet nyilvántartásba vételéről és a kamarai hozzájárulás befizetéséről az igazolást a területi kamarák várhatóan 2012. áprilisától fogják kiadni - jegyezte meg Dunai Péter.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara részletes tájékoztatója:

http://www.bkik.hu/hir/3135-Tajekoztato-a-kotelezo-kamarai-regisztraciorol