A Fővárosi Ítélőtábla két év letöltendő fogházbüntetésre súlyosbította Geréb Ágnes szülész-nőgyógyász büntetését, akit tíz évre eltiltottak hivatása gyakorlásától is. Asztalos Miklós igazságügyi orvosszakértő szerint a Geréb-ügyben nem az otthonszülés miatt született a bírósági elmarasztalás, hanem a súlyos szakmai hiányosságok miatt.

Másodfokon két év letöltendő fogházbüntetésre súlyosbította Geréb Ágnes büntetését, akit öt év helyett tíz évre eltiltottak hivatása gyakorlásától is. Geréb Ágnest otthonszülésekkel kapcsolatban egyrendbeli, halált okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, valamint egyrendbeli, maradandó fogyatékosságot okozó, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés vétsége miatt ítélték el. Geréb Ágnes és négy társának ügye négy, 2003 és 2007 közötti esetről szólt. Az egyik esetben a gyermek a vád szerint a szülés levezetése következtében holtan jött világra, a másik esetben fél évvel később halt meg. A másik két esetben a szülő nők kerültek életveszélyes állapotba; ezen esetekben a veszélyeztetés tényét nem tudták bizonyítani. Czine Ágnes bíró azzal indokolta az ítéletet, hogy a szülésznő és társai sorozatosan követtek el szakmai hibákat. 2003-ban egy szabálytalanul alkalmazott gyógyszer miatt született maradandó fogyatékossággal egy csecsemő, aki később meg is halt. Az ítélet jogerős, az ellen fellebbezésnek helye nincs.

A Geréb-ügy kapcsán interjút adott a Hír TV-nek Asztalos Miklós igazságügyi szakértő, aki ötven éve van a pályán és több mint százezer szülés tapasztalata van a háta mögött. Az orvosprofesszor a beszélgetés elején szóvá tette: sokan úgy nyilatkoznak a Geréb-ügyről, hogy nincsenek tisztában a tényekkel. Megjegyezte: összesen tizenkét igazságügyi szakértő dolgozott az ügyön, akiknek a szakvéleménye egybehangzó volt. A történet nem most kezdődött – magyarázta az igazságügyi szakértő –, hiszen az első halálozással végződött eset csaknem tíz évvel ezelőtt következett be: az újszülöttet az anya hasára tették, betakarták egy takaróval, és közel egy óráig nem néztek rá. Amikor ismét ránéztak, az újszülött már a klinikai halál állapotában volt, légzés és szívműködés nélkül. Asztalos Miklós szerint Gerébék nem értettek az újszülött újraélesztéséhez. Azt is elmondta, hogy nincs olyan szülés, amelynél ne léphetne fel szövődmény. A riporter kérdésére válaszolva közölte: a Geréb-ügyben nem az otthonszülés miatt történt az elmarasztalás, hanem a súlyos szakmai hiányosságok miatt. Ezek közé sorolta a vállelakadás kezelését. Ilyenkor – magyarázta a professzor – a fej megszületik, a törzs még nem. Erre az esetre különböző fogások vannak. Egyik ilyen a külső fejforgatás, amikor is az újszülött fejét legfeljebb 90 fokkal lehet elfordítani. Geréb Ágnes viszont kétszer 180 fokkal fordította el. A másik műhiba: vállelakadás esetén a méhet ellazítják. Ezzel szemben Geréb Ágnesék olyan mennyiségű oxitocint injekcióztak be, ami nem ellazította, hanem összehúzta a méhet.

A jogerős ítélet kihirdetése óta mintegy félszáz civil szervezet, illetve közéleti személyiség fordult levélben Schmitt Pál államfőhöz annak érdekében, hogy elnöki kegyelmet kérjenek. A hatályos jogszabályok szerint a Geréb-ügyben a szülész-nőgyógyász és védője kérhet végrehajtási kegyelmet, amelyet az első fokon eljáró bírósághoz kell benyújtani.